Gyere Édes hazudj még
Hazudd azt, hogy minden szép
Mond, hogy szeretsz s én elhiszem
Mulass olcsó vicceiden!
Majd nem tetszik e poétika
Ha dráma lesz a komédia...
Megunt régi rongyos baba
Ennyi lettem, semmi más
Ifjú szíve új lányt remél
Elfelejt, ez nem vitás!
Régi rongyot, véres rongyot
Megtartani!? Ugyan már!
Tiszta ruhát hord az ember
Az ócska szemét, minek hát?

Sikolt a Hold vágyó kéj szaván
Egy csöndes őszi éjszakán
Besütött fénye aranyban játszik 
Nyári szellő még itt kacarászik..

Keserű gondolat mi járkál bennem
Még itt vagyok, holnap már el kell mennem
Ha maradok majd te válsz köddé..
Csókkal válnék örömöddé!

De nincs már csók száraz ajkamon
Szívem szakad s én hallgatom
Haldokló sóhajom messze száll
S ezen éjjen talán megtalál
Felébredsz egy percre s visszanyom az álom
Sose ringat többé már az én drága párom.. 

Én hallottam a csend szavát
homályos képekben és látom
így száll inakba minden bátorságom.
Ki van itt? Feleljen!
Néztem széjjel s egy lélek sem,
csak én vagyok.
Szemet hunyok, aluszok
de nem jő álom szememre
rémhang sikolt fejembe.
Ó te átkozott
Pokolra kárhozott
Ki vagy te tán bűntudat?
Miért hajtod el álmomat?
Mit tettem, mond vétkemet
tépd szét torzult képemet!
Mi ez a moraj?
S most csend...
Vissza fekszem, képzeltem
de újra kacajt észleltem.
Ördög lészen fejembe tán,
ki más vihog mint a sátán?
Megőrültem azt hiszem!
És eltűnt a zaj...
csak képzeltem és most alszok!
Zárul szemem, hangot hallok.
Mosoly görbül arcomon
őrült volnék már tudom...